Mátyás Király Szülőháza | Mátyás Király Élete Gyerekeknek
- Mátyás király élete gyerekeknek
- Mátyás király élete
- Minden Mátyás szülőházáról - Minden Mátyás szülőházáról Archeologia
- Edward király
- Mátyás király portréja
- Király baths
- Király linda
Ebben a házban szállt meg valahányszor Kolozsváron járt Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet. Itt hozta világra 1443. február 23-án kisfiát, Mátyást is, akit 17 évvel később Magyarország királyának választottak. Ez a város legrégebbi lakóháza. Azóta természetesen több átalakításon is átment a gótikus épület. Mára csupán az utca felőli rész őrzi az eredeti kinézetét. Falai között működött az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma, az Országos Történelmi és Ereklyemúzeum, a Móricz Zsigmond Kollégium, a magyar Képzőművészeti Főiskola, jelenleg pedig a Ioan Andreescu nevét viselő Képzőművészeti Főiskolának ad otthont. A ház nem látogatható, csupán a hall, 10. 00-16. 00 óra között
Mátyás király élete gyerekeknek
- Minden Mátyás szülőházáról - Minden Mátyás szülőházáról Archeologia
- Debreceni műszaki egyetem
- Király baths
- Mátyás hotel
- Király linda
- Vitamin király
Mátyás király élete
1889-ben házát emléktáblával jelölték, megsokasodtak a Mátyással kapcsolatos előadások, színielőadások, majd 1893-ban pályázatot írtak ki a város központi terén felállítandó Mátyás-szobor ügyében. A monumentális szoborcsoportot 1902-ben leplezték le. N em szabad megfeledkezni arról sem, hogy Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól című műve, amely a Mátyás-kultusz elterjedésében kulcsfontosságú volt, a kolozsvári miliőben született és itt is nyomtatták ki. Tehát ha leginkább látens formában is, de Mátyás emlékezete mindig élt a kolozsváriak körében. A Mátyás király szülőháza című monográfia természetesen sokkal alaposabb, színesebb, szerteágazóbb munka az épület puszta történeténél. Az építéstörténeten túl Kolozsvár, s Magyarország csaknem hatszáz évére is kitekint. A kötetet kortárs és archív fotóanyag, a felmérések dokumentációja teszi teljessé.
Minden Mátyás szülőházáról - Minden Mátyás szülőházáról Archeologia
A polgárok jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy visszakapják elvesztett jogaikat és végül Hunyadi Jánosban találták meg emberüket. Hunyadi közbenjárására I. Ulászló rehabilitálta a várost 1444-ben. Kolozsvár Mátyás születésének századában folyamatosan növekvő, épülő tipikus középkori nagyváros volt. Folytatták és átmenetileg nagyjából befejezték a még előző században elkezdett Szent Mihály-plébániatemplom építését, 1405 után megkezdődött a várost körülölelő új várfal építése, a szerzetesrendek – különösen a domonkosok majd a ferencesek – is építették saját kolostoraikat. A polgárság is erőteljesen építkezett: a legtöbb városszerte ma ismert gótikus faragvány az akkori polgári építkezésekhez köthető. Mátyás azonban a városnak egyik nyugodalmas részén, az Óvárban született, amely a 14. században esett át hasonló átalakuláson, így éppen ezekben az évtizedekben viszonylagos nyugalmat biztosított lakói számára. Királlyá választása után Kolozsvár továbbra is Mátyás kegyeltje maradt. Pedig akadt nézeteltérése is a helybéliekkel, hiszen Dengelegi Pongrác Lászlót, Mátyás első fokú unokatestvérét, aki a kolozsmonostori apátság kormányzója volt, egy helyi konfliktus alkalmával a kolozsváriak meggyilkolták.
Edward király
Köszönjük. Támogatom
Mátyás király portréja
Kultúra Kolozsvár | Kolozsváron megnyitották a látogatók előtt Mátyás király szülőházának kapuit - közölte a helyi sajtó. Az épület jelenleg a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem könyvtárának és egyes tantermeinek ad otthont. Az egyetem egyelőre a nyári tanítási szünet idejére tette látogathatóvá a történelmi épületet. A Mátyás-ház belépti díj ellenében naponta 12 és 18 óra között fogadja a látogatókat. Amint a portál írta, az épületben a múlt hét végén nyílt meg a művészeti egyetem tanárainak csoportos kiállítása, az emeleti kiállítóteremben pedig Constantin Brancusi szobrászművésznek az egyetem könyvtárában őrzött fényképeiből látható tárlat. Gaal György kolozsvári helytörténész a város látványosságait bemutató könyvében azt írja, hogy a ma látható épület két vagy három épület összeépítéséből alakult ki, a középső, gótikus stílusú egység állt már Mátyás-király születésekor is, a többi rész körülbelül száz évvel később, reneszánsz stílusban épült. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú polgár és szőlősgazda tulajdonában volt.
Király baths
Mátyás azonban, lobbanékony természete ellenére meglepően elnéző volt. Később a király megerősítette a város régi kiváltságait, illetve újakat adott. A maga nemében egyedülálló módon külön kiváltságban részesítette a szülőházat: 1467-ben minden adó alól felmentette. E z a kiváltság volt az, amely századokon át megőrizte a falakat, amelyek közt a király született. A későbbiekben ugyanis a mindenkori tulajdonosok meglehetősen sok bonyodalmat okoztak a városban, hiszen újra és újra érvényesítették a királytól kapott jogot. Kolozsvár végül 1740-ben megvásárolta a házat, de nem azért, mert Mátyás született benne, hanem mert esetleges új idegen tulajdonosa, a mentesség révén, anyagi kárt okozott volna a városnak. Előbb kórháznak rendezték be, majd az 1830-as évektől börtön lett. Később részben kórházként, részben börtönként használták. 1887-es látogatása során I. Ferenc József meg is jegyezte, hogy a kolozsváriak nem igazán mutatnak kegyeletet iránta. Ez volt az a pillanat, amely lényegi változást hozott Mátyás kolozsvári kultuszában.
Király linda
Egy módos polgár, Méhfi Jakab házát bérelte ki, Kolozsvár korai erődítésének, az Óvárnak déli kapujával szemben. Erzsébet végül hosszabb ideig maradt Kolozsváron, így itt került sor Mátyás megkeresztelésére is. Kolozsvár éppen Mátyás születésének századában élte fénykorát, a 15. század végére Szeben után Erdély második legjelentősebb városává vált. Már Luxemburgi Zsigmond, majd később Mátyás is kiváltságokat adományozott Kolozsvárnak. A gazdasági felvirágzás mellett a város jelentős politikai eseményeknek a színtere is volt, amelyek azonban rövid időre éppen a fejlődését gátolták. 1437-ben, Zsigmond király uralkodásának utolsó évében több vármegyére kiterjedő jobbágylázadás zavarta meg Erdély hétköznapjait. A lázadók ellenállását csak több hónapos harc árán sikerült megtörni, akik visszavonulva Kolozsvár falai között kaptak menedéket. A lázadók vezére végül Kolozsvár közelében esett el. A lázadók befogadása megfontolatlan lépésnek bizonyult, mivel Albert király megfosztotta a várost fontosabb kiváltságaitól.
Az épület megmaradását az segítette, hogy a király 1467-ben adómentességet biztosított szülőháza tulajdonosának. Az épületet 1740 körül vásárolta meg a város az örökösöktől, azóta köztulajdonban van. Az 1940-es évek vége óta ad otthont a kolozsvári művészeti egyetemnek. Fotó: Tóth Helga / A Mátyás-ház minden nap 12 és 18 óra között látogatható, amiért felnőtteknek tíz lejt, 12 évnél idősebb gyerekeknek, egyetemistáknak és nyugdíjasoknak pedig 5 lejt kell fizetniük. A Mátyás-házról még több fotót a Transindex galériájában nézegethet.