Klíma Tüntetés Budapest
Bár jogilag csupán a kölcsönbeadó tekinthető munkáltatónak, a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják. A munkaerő-kölcsönzés - szemben a teljes tevékenység kiszervezésével, tehát amikor nem munkavállalót, hanem munkát rendel a megbízó - számos feltételhez kötött. Először is kölcsönbeadó kizárólag az lehet, akit az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vett. A törvény ugyanis előírja, hogy a kormányhivatal a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel feltételei Nyilvántartásba pedig akkor vehető a gazdasági vállalkozás, ha annak létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza, az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy a 118/2001. (VI. 30. ) korm. r. 1. számú mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik, a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, valamint a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
December 1. napjával ugyanis a nyilvántartás a munkaerő-kölcsönző (kölcsönbeadó) adószámát is tartalmazni fogja. Ennél lényegesebb változás azonban, hogy a kölcsönbeadónak az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepelni kell. Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda Az érintett vállalkozást a nyilvántartásból törölni kell, amennyiben az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói bázisából is törölték. A megfelelésre a vállalkozások csak részben kapnak haladékot A módosítások 2017. Ez azt jelenti, hogy decembertől kölcsönbeadóként akkor vehető nyilvántartásba vállalkozás, amennyiben a módosult szabályoknak már megfelel. A már működő kölcsönbeadóknak pedig a megfelelést 3 hónapon belül kell a kormányhivatal felé igazolniuk. Az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt a kormányhivatal töröli a nyilvántartásból. Ettől eltérően a nyilvántartásba vett és a módosítással érintett vállalkozás az adószámát 2017. napjáig köteles bejelenteni a nyilvántartó kormányhivatal részére – hangsúlyozták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.
Munkaer�-k�lcs�nz�s: milyen felt�telekkel? 2018. M�jus 9. 14:05 - siteadmin A munkav�llal�k helyzetét igyekezett seg�teni a korm�ny, amikor tavaly év végén, 2017. december 1-jei hat�llyal m�dos�totta a munkaer�-k�lcs�nzés szab�lyait. A 345/2017. sz�m� korm�nyrendeletben szerepl� m�dos�t�sok legink�bb a csal� k�zvet�t�k kisz�rését célozz�k, péld�ul azzal, hogy �tr�l t�zmilli� forintra n�tt a k�lcs�nz�k �ltal k�telez�en biztos�tand� vagyoni biztos�ték, illetve a k�lcs�nzés feltételé�l szabott engedély megad�s�hoz k�telez�vé tették a k�ztartoz�s-mentességet is. Ezt b�rki ellen�rizheti a NAV adatb�zis�ban, mivel az �llami foglalkoztat�si szerv nyilv�ntart�sa m�r tartalmazza a k�lcs�nbead� ad�sz�m�t is. (A nyilv�ntart�s a Nemzeti Foglakoztat�si Szolg�lat internetes oldal�n érhet� el. ) A munkaer�-k�lcs�nzés alapelveit és a k�lcs�nz�tt munkav�llal�k jogait azonban nem érintette a mostani m�dos�t�s. Vagyis � ahogy a 118/2001. korm�nyrendelet meghat�rozta � a munkaer�-k�lcs�nzés lényege tov�bbra is az, hogy a munkav�llal� a k�lcs�nbead� v�llalkoz�ssal �ll szerz�déses viszonyban, a k�lcs�nbead� pedig ellenérték fejében ideiglenesen �tengedi �t egy k�lcs�nvev� cég sz�m�ra, amelynél ténylegesen t�rténik a foglalkoztat�sa.
A munkavállaló a kölcsönbeadóval köt szerződést, melynek tartalmaznia kell, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, az ő feladatuk a munkaidő beosztása, a munka ellenőrzése, a szakmai irányítás és a megfelelő munkakörnyezet biztosítása. A 2017. december 1-jei kormányrendelet a munkavállalók helyzetét igyekezett segíteni, szigorította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A 345/2017. számú kormányrendelet a csaló közvetítők kiszűrését célozza. A módosításban szerepelt például, hogy ötről tízmillió forintra növelték a kölcsönzők által kötelező vagyoni biztosítékát, valamint az is, hogy az engedély kiváltásához kötelezővé tették a köztartozás-mentességet is. A munkaerő-közvetítés folyamatában ugyanúgy három szereplő van, mint az előbbiben: a munkavállaló, a munkáltató és a közvetítő cég. A munkáltató megbízza a közvetítő céget, hogy keresse meg a legalkalmasabb jelölteket egy adott pozícióra. Az előre egyeztetett feltételek, elvárások és szempontok alapján a közvetítő cég kiszűri a legjobb jelölteket, majd őket tovább küldi a munkáltóhoz, ahol megtörténik a tényleges kiválasztás.
Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb lehetőségekről!
Ez nem csak azt jelenti, hogy az alkalmass�g�nak, egészségi �llapot�nak megfelel� munk�t kell neki biztos�tani, de azt is, hogy minden olyan juttat�s megilleti, ami a cég k�zvetlen alkalmaz�s�ban �ll� dolgoz�kat. Ilyen péld�ul a megfelel� pihen�id� és fizetett szabads�g biztos�t�sa a Munkat�rvényk�nyv szerint, m�r az alkalmaz�s els� napj�t�l. Az ezzel kapcsolatos adminisztr�ci�t a k�lcs�nvev� cégnek kell elvégeznie. A jogokat egy uni�s ir�nyelv hat�rozza meg, amely minden �gazatra kiterjed, és arr�l is rendelkezik, hogy ha a bért kollekt�v szerz�dés szab�lyozza, akkor az vonatkozik a k�lcs�nz�tt munkav�llal�kra is. A bért � ahogy ut�na az ad�kat és j�rulékokat is � a munkaer�-k�lcs�nz� cégek fizetik. A Munkat�rvényk�nyv szerint a kik�lcs�nzés id�tartama nem haladhatja meg az �t évet. Ebbe a hosszabb�tott, illetve a hat h�napon bel�l �jra megk�t�tt szerz�dést is beleértik, vagyis nem lehet azzal tr�kk�zni, hogy �jabb és �jabb szerz�désekkel tolj�k ki az �téves hat�rid�t. Ennek a magyar�zata az, hogy bizonytalanabb a munkav�llal� helyzete � a jogszab�lyok hat�rozott idej� munkaszerz�dést is legfeljebb �t évre engedélyeznek.