Klíma Tüntetés Budapest
Személyes példamutatásával is ösztönzi munkatársait, igényli és meghallgatja véleményüket, tanácsaival és iránymutatásaival segíti a munkavégzést. Betartja és betartatja a törvényeket, magas szintű követelményeket támaszt. 12. A szolgálaton kívüli magatartásról A rendőr magánéletében is példamutató, nem sérti a közerkölcs és a jó ízlés szabályait. Lehetőségei szerint kiegyensúlyozott magánélet megteremtésére törekszik. Szabadidejében nem folytat olyan tevékenységet, amely hivatásával összeegyeztethetetlen. Úgy alakítja kapcsolatrendszerét, hogy ne kerüljön szolgálati jogosultságaival és kötelezettségeivel ellentétes függőségi helyzetbe. 13. A közbizalomról A Rendőrség működéséhez a közbizalom elengedhetetlenül szükséges, ezért különösen károsnak tekinthetők azok a szolgálaton kívüli cselekmények, amelyek azt veszélyeztetik.
Az állampolgárok jelentős része gyomorgörcsben fogadja azt a pillanatot, amikor rendőri intézkedés alá kerül. Nem kell feltétlenül jogszabálysértő magatartást tanúsítani ahhoz, hogy idegenkedjünk az eljárástól, egyszerű emberi reakció alapján kényelmetlenül érezzük magunkat olyan szituációkban, amelyeket nem ismerünk. Mai cikkünk a rendőri intézkedés szabályaival foglalkozik, hogy tudatában legyünk annak, mikor jár el a rendőr a jogszabályoknak megfelelően az intézkedés során. Mikor intézkedhet a rendőr: A rendőr intézkedés alapja lehet minden olyan cselekmény vagy körülmény, amely a közbiztonságot, közrendet, vagy az államhatár rendjét sérti vagy veszélyezteti. Az ilyen körülményről tudomást szerez a rendőr, vagy észleli akkor köteles megkezdeni az intézkedést. Az intézkedési kötelezettség a rendőrt szolgálaton kívül is terheli akkor, ha az intézkedésre alkalmas állapotban van (például nem fogyasztott alkoholt. ) Az intézkedés menete: A rendőrökre vonatkozó jogszabályok részletesen tartalmazzák a szabályos rendőri intézkedés menetét.
Így a legkisebb mennyiségű alkohol elfogyasztása is elegendő ahhoz, hogy rendőrségi, szabálysértési eljárás legyen belőle, a bűncselekményi határt elérve (0, 25 milligramm/liter légalkohol – koncentráció, 0. 51 gramm per liter véralkohol – koncentráció) pedig büntetőeljárás hatálya alá kerülünk. Panasztétel a rendőri intézkedés ellen: Panaszt az tehet a rendőri intézkedés ellen, akivel szemben az intézkedést foganatosították. Az intézkedést követő 8 napon belül lehet panaszt tenni az intézkedést foganatosító rendőri szervnél. Miután megtettük a panaszunkat, a rendőri szerv vezetője 15 napon belül határozattal elbírálja. Amennyiben nem adnak helyt panaszunknak 8 napon belül megfellebbezhetjük az elutasító határozatot, melyet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél kell előtejeszteni, és a felettes szervhez címezni. A fellebbezésünk nyomán az ügy összes iratát felterjesztik a felettes szervhez, kivéve, ha az első fokú rendőri szerv saját hatáskörben megváltoztatja a határozatát és helyt ad a panaszunknak.
A fokozott ellenőrzés olyan összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, melynek során a rendőri hatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják. A tavaly elfogadott 192-es törvény 32. cikkelye szerint a rendőr az alábbi esetekben motozhatja meg az igazoltatott személyt, illetve vizsgálhatja át a csomagjait vagy az általa használt járművet: – Amikor tiltott javak, anyagok birtoklásának gyanúja miatt azt lefoglalják, a bírósági eljárás során való későbbi bizonyítás érdekében. – Ha fennáll annak gyanúja, hogy olyan fegyver, tárgy vagy vegyszer van az igazoltatott birtokában, amellyel árthat az őt igazoltató rendőrnek vagy más személyeknek, illetve az előállítás során önmagát sebesítheti meg, a rendőrőrsre kísérés vagy letartóztatási parancs teljesítése közben. – Önkívületi állapotban talált személy iratainak megtalálása végett. – Tömegrendezvényekre vagy olyan helyiségekbe való belépés előtt, ahová fegyverrel, veszélyes tárgyakkal vagy vegyi anyagokkal belépni tilos.
A felettes szerv 15 napon belül határozatot hoz, amiben vagy helybenhagyja az első fokú határozatot, vagy megsemmisíti, vagy megváltoztatja. Amennyiben helybenhagyja, akkor közigazgatási bíróságon kérhetjük a panaszunk felülvizsgálatát.
Az említett célokon túl ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálását foganatosíthatja a rendőrség egy rendezvény, esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében is. Ezenkívül egy általános norma alapján komplementer jellegű intézkedésként is alkalmazható a tárgyalt jogkör, ugyanis akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr, a támadásra vagy az illetőre magára veszélyes tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálására általában más intézkedésekkel együtt kerül sor. Ezekben az esetekben az igazoltatott személy a jármű, illetve a csomag átvizsgálására kényszeríthető. A jármű átvizsgálását egy körözött személy azonosítása érdekében is elrendelhetik, ha fennáll a gyanú, hogy a keresett személy a járműben van. Ezt az intézkedést közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítóeszközön egyaránt elrendelhetik.
Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet aláír a rendőr és az igazoltatott személy vagy annak törvényes képviselője. A jegyzőkönyv másolatát átnyújtják az érintettnek vagy az őt képviselő személynek. Amennyiben az igazoltatott megtagadja a jegyzőkönyv aláírását vagy átvételét, azt is bele kell foglalni a dokumentumba.
Nem minősül motozásnak az éles vagy fehérfegyvertől való megfosztás, ha birtokosa látható helyen hordozza, vagy a rendőrnek tudomása van arról, hogy az igazoltatottnál valamilyen fegyver van. Az ellenőrzés során a rendőrök használhatnak szolgálati kutyákat és tárgy vagy vegyi anyag azonosítására szolgáló eszközöket. A rendőr által elrendelt testi motozás, csomag és jármű átvizsgálása során együttműködést nem tanúsító személlyel szemben erőszakot is alkalmazhatnak a rendfenntartó szerv munkatársai. A személyazonosság megállapításán túl a törvényi rendelkezések nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy az intézkedést miért foganatosítják. Így jogszabályban meghatározott tartalmi korlátja az igazoltatásnak a cél szempontjából nincs, az intézkedés elvileg bármilyen célból foganatosítható. Egy bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépők vagy az ott-tartózkodók igazoltathatók, a rendőrség az épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhatja.