A Csökönyös Kiselefánt / A CsöKöNyöS KiselefáNt - Tananyagok
- A csökönyös kiselefánt - Varázskastély
- A csökönyös kiselefánt
- - afrikai népmese
- Mese - A csökönyös kiselefánt - Népmese | Mese @
- Feladatok
Élt az afrikai őserdőben egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, hogy senki sem boldogult vele. Egyszer az elefántcsalád sétára készülődött. – Menjünk – mondta elefántpapa. – Nem megyek – felelte a kiselefánt. – Menjünk – ismételte elefántmama. – Nem megyek – felelte újra a kiselefánt. – Menjünk – mondták neki idősebb testvérei is. – Nem megyek – hajtogatta a kiselefánt. – No, akkor nélküled megyünk – mondták az elefántok, és elindultak. A kiselefánt egyedül maradt. Egyszerre úgy érezte, hogy rettenetesen szeretne sétálni menni a többiekkel, és nagyon megsértődött, amikor az idősebbek elmentek nélküle. "Ha már így történt – gondolta magában –, nem leszek többé elefánt" – és elhatározta, hogy oroszlánkölyök lesz. Levetette magát a földre, kalimpálni kezdett a levegőben a négy lábával, egészen úgy, mint a kisoroszlánok szoktak. Odaszaladt hozzá a félénk gazella, megállt egy pillanatig, ránézett a kiselefántra, megijedt és elszaladt. Futás közben könnyedén emelte karcsú lábait, és megrázta szarvacskáit.
A csökönyös kiselefánt - Varázskastély
- A csökönyös kiselefánt mese
- Gps navigáció letöltése
- A csökönyös kiselefánt
- Gyógyszertárak Békéscsaba | gyogyszerkalauz.hu
– Én is így teszek! – kiáltott fel a kiselefánt, és elkezdett ugrándozni, mint a gazella. Fülei megrázkódtak, mint a banánfa levelei a szélben, és esetlenül botorkált kövér lábain. Hamarosan egész teste megfájdult az ugrándozástól. "Nem is olyan jó gazellának lenni" – gondolta magában, azután meglátott egy zöld szemű gyíkot. A gyík egy vékony inda levelén ült, mely lelógott a fáról. – Jó napot! – köszönt neki a kiselefánt. – Hogy vagy? – Rosszul – felelte a gyík. – Kiengedtem a gyerekeimet a folyópartra, hogy unokatestvéreikkel, a kiskrokodilokkal játsszanak. – Én is szeretnék játszani valakivel – mindta a kiselefánt. – Mindjárt felmászom hozzád a levélre, és hintázni fogunk. – Azt már nem! – sziszegte a gyík. – Hogyan? – sértődött meg a kiselefánt. – Te nem akarsz velem játszani? – Persze, hogy nem akarok. Te túlságosan nehéz vagy, és leszakítod a fa leveleit. Isten veled! – és a gyík egy szempillantás alatt eltűnt a fa sűrű lombja között, csak a farka villant elő. – Nem baj, majd találok jobb játszópajtást is!
A csökönyös kiselefánt
Körülvették a kiselefántot, ki a fülét cibálta meg, ki a farkát, dögönyözték, csiklandozták, kókuszdióval hajigálták. Elunta a kiselefánt, sértődötten odábbállt. Egyszer csak egy szép, tarka tollu papagáj röppent fel előtte. - De most már aztán igazán tudom, mi leszek! Papagáj akarok lenni! Taníts meg engem repülni, hallod-e! - Megtanítalak én szívesen! - állt rá a csínytevő papagáj. - Gyere csak utánam! Elvezette a kiselefántot a folyóhoz, a meredek part szélére. Megállt a magas parton, elrugaszkodott és felröppent. - Így kell, ide nézz! - Hiszen ez semmi - rikkantott a kiselefánt, és ő is elrúgta magát a parttól. Belepottyant persze a folyóba. Nagy nehezen kivergődött a partra, csupa víz volt, csupa hínár, csupa iszap. Azt dörmögte nagy, mérgesen: - Mégiscsak elefánt maradok inkábbi Aztán elcsörtetett az erdőbe, hogy megkeresse a családját, hátha még egyszer sétálni hívják. (átdolgozta: Rab Zsuzsa)
A csökönyös kiselefánt
- afrikai népmese
Élt messzi Afrikában egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, olyan makacs, hogy azóta is emlegetik. Egyszer sétálni indult az elefántcsalád. - Gyere velünk - hívta elefántapja. - Nem megyek - rázta fejét a csökönyös kiselefánt. - Gyere - hívta az anyja. - Nem megyek. - Gyere - hívták a testvérei. - Nem. Megunták, otthagyták, egyedül maradt a kiselefánt. El is unta magát hamarosan. Akkor meg azért haragudott a világra. Azt mondta mérgében: - Nem is leszek én elefánt többé! Hanem mi legyek? Arra szökdelt egy gazella. Nézte a kiselefánt, megirigyelte karcsú termetét, sebes futását. - Tudom már, mi leszek! Gazella leszek! Azzal nekiállt, és elkezdett gazella módra szökdelni. Addig szökdelt, míg vastag oszloplábai össze nem akadtak, és föl nem bukfencezett. Föltápászkodott, és azt mondta magában: "Nem is olyan jó gazellának lenni. Inkább majom leszek! " Továbbsétált, míg egy majomcsapatot nem talált. Odakiáltott nekik: - Én is majom akarok lenni! Játsszatok velem! No, több se kellett a haszontalan majmoknak!
Körülvették a kiselefántot, ki a fülét cibálta meg, ki a farkát, dögönyözték, csiklandozták, kókuszdióval hajigálták. Elunta a kiselefánt, sértődötten továbbállt. Egyszer csak egy szép, tarka tollú papagáj röppent fel előtte. - De most már aztán igazán tudom, mi leszek! Papagáj akarok lenni! Taníts meg engem röpülni, hallod-e! - megtanítalak én szívesen! – állt rá a csínytevő papagáj. – Gyere csak utánam! Elvezette a kiselefántot a folyóhoz, a meredek part szélére. Megállt a magas parton, elrugaszkodott és felröppent. - Így kell, ide nézz! - Hiszen ez semmi! – rikkantott a kiselefánt, és ő is elrúgta magát a parttól. Belepottyant persze a folyóba. Nagy nehezen kivergődött a partra, csupa víz volt, csupa hínár, csupa iszap. Azt dörmögte nagy mérgesen: - Mégis csak elefánt maradok inkább! Aztán elcsörtetett az erdőbe, hogy megkeresse a családját, hátha még egyszer sétálni hívják.
Mese - A csökönyös kiselefánt - Népmese | Mese @
Élt messzi Afrikában egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, olyan makacs, hogy azóta is emlegetik. Élt messzi) Egyszer sétálni indult az elefántcsalád. - Gyere velünk - hívta elefántapja. - Nem megyek! - rázta a fejét a csökönyös kiselefánt. - Gyere - hívta az anyja. - Nem megyek! - Gyere - hívták a testvérei. - Nem! Megunták, otthagyták, egyedül maradt a kiselefánt. El is unta magát hamarosan. Akkor meg azért haragudott a világra. Azt mondta mérgében: - Nem is leszek én elefánt többé! Hanem mi legyek? ' Arra szökdelt egy gazella. Nézte a kiselefánt, megirigyelte a szép karcsú termetét, sebes futását. - Tudom már, mi leszek! Gazella leszek! Azzal nekiállt, és elkezdett gazella módra szökdelni. Addig szökdelt, míg vastag oszloplábai össze nem akadtak, és föl nem bukfencezett. Föltápászkodott, és azt mondta magában: "Nem is olyan jó gazellának lenni. Inkább majom leszek". Továbbsétált, míg egy majomcsapatot nem talált. Odakiáltott nekik: - Én is majom akarok lenni! Játsszatok velem! No, több se kellett a haszontalan majmoknak!
Feladatok
Egyezés A vendéglátás fő folyamatai
Mi gyávább a nyúlnál A róka mint pásztor A szarvas aki magát csodálta A kincset érő drága cicák
